Szabadkáról

Szabadka:

• a szecesszió városa
• az ipar városa
• a jó étkek városa
• a különböző kultúrák, vallások és népek városa
• a pálinka és a homoki borok városa
• és a város, amely a Palicsi-tóval büszkélkedhet

Szabadka Szerbia legészakibb városa, a szerb-magyar határtól 10 kilométerre, a Pannon síkság szívében fekszik. Kedvező földrajzi fekvésének és szorgos lakóinak köszönhetően a mintegy 142 ezres lélekszámú Szabadka az észak-bácskai körzet közigazgatási, ipari, kereskedelmi, turisztikai és kulturális központja, hosszú és gazdag hagyományokkal, irigylésre méltó kulturális örökséggel.

Soknemzetiségű környezetként ismert, lakosságát kéttucatnyi különböző nemzetiség alkotja, melyek közül legnépesebbek a magyarok, szerbek, horvátok és bunyevácok. A gyakori, nagy népvándorlások során e határőrvidékre sok más nép is érkezett, mint a németek, szlovákok, szlovének, zsidók, görögök, stb. Ennek megfelelően Szabadkán évszázadok óta élnek egymás mellett a különböző vallásúak: katolikusok, ortodoxok, protestánsok és mások.

Írásos emlékek Szabadkát először 1391-ben említik, bár kétségkívül sokkal korábbról eredeztethető, ugyanis bizonyított tény, hogy ezen a vidéken már 3.000 évvel ezelőtt is éltek emberek.

A település első lejegyzett neve a Zabadka volt, de 1391. óta a város több mint kétszázszor váltott nevet. Többek között volt Szent Mária, Maria Theresiapolis, Maria Theresienstadt, Szabadka és Subotica.

Az első intézmények megalakulásával, a XVIII. század kezdetén Szabadka egy korszerű közép-európai várossá fejlődött. A szabadkai gimnázium 1747-ben alakult meg, a zeneiskola 1868-ban, és 1766-tól a városban működik öregek otthona is. Az első nyomda 1844-ben kezdett üzemelni, a Városi Könyvtár 1846-ban nyitotta meg kapuit, 1854-ben pedig megépült a színház épülete. Palics 1845-ben vált fürdőhellyé, és az első újság 1848-ban jelent meg. A pécsi Angelo Bianci 1899-ben vetítette le az első filmet, és 1910-ben Lifka Sándor megépítette a város első moziját. 1910-ben Ivan Sarić felrepült a saját maga által készített repülőjével, és 1920-ban megalapították a jogtudományi kart.

Alig két évtized alatt, a XIX. század végén és a XX. század elején Szabadka rendkívüli ipari fejlődésen ment keresztül és hihetetlen gyorsasággal városiasodott. A szecessziós művészettől megihletve a Komor és Jakab építészpáros jelentősen meghatározta a város arculatát. Attól az időszaktól számos szabadkai és palicsi épület viseli magán e művészi irányzat jegyeit, a növényi ornamentikát, a kovácsoltvas és kerámia elemeket és élénk színeket.

A város kivételes értékét az ingatlan kulturális javak képezik. Itt található a szecesszió magyar variánsában épült legjobban megőrzött építészeti egység: Szabadka belvárosa a városházával, a Raichle palotával és a zsinagógával.

Szabadka kulturális élete mindig is igen gazdag volt, és ma is őrzi az egykori hagyományokat, épülő színházával, a filharmóniával, számos képtárával, festőtáboraival, művészeti csoportjaival. Ennek köszönhetően jöttek létre az olyan neves rendezvények is, mint az Európai Filmek Palicsi Fesztiválja, a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál, az Interetno Fesztivál, a Dužijanca aratóünnep, a Szüreti Napok, stb.

Rendezvények, ünnepségek, fesztiválok és koncertek:

Szabadka - Palics